Az Euromoney-csoporthoz tartozó Emerging Markets című kiadvány az idén Simor Andrásnak ítélte az Év Jegybankára díjat a régióban, ahol az Év Pénzügyminisztere az észt Jurgen Ligi lett. Az ázsiai csúcs-jegybankár a malajziai hölgy, Zeti Akhtar Aziz lett, a dél-amerikai a perui Julio Velarde. A közel-keleti régió díját a hallatlan tekintélyű izraeli Stanley Fisher vihette el.
Magyarország október 5-ig hívhatja le a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 2008 novemberében kötött készenléti hitel eddig még fel nem használt, utolsó 3,7 milliárd eurós összegét, amelyet a magyar kormány a tárgyalások július közepén történt megszakítása után már nem kíván igénybe venni.
Bár elveszítettünk egy fontos védőhálót, a gazdasági függetlenségre való törekvés jogos, így érthető az IMF tárgyalások megszakítása – véli Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Magyarországnak jövőre valószínűleg mindenképpen szüksége lesz a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) a magas finanszírozási igények miatt − vélekednek legújabb előrejelzéseikben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik a devizahiteles háztartások növekvő terhei és a várhatóan gyengülő külső kereslet miatt kettős mélypontú recessziót sem zárnak ki a magyar gazdaságban.
A helyzet komoly. Orbán Viktor szerint Magyarország gazdasági szabadságharcot vív a Nemzetközi Valutaalappal az önálló gazdaságpolitikáért A helyzet komoly – hallani ugyanezt az MSZP-től és a baloldali véleményformálóktól. Szerintük a kormány száz nap alatt romba döntötte a gazdaságot, bármikor beüthet a krach. De van-e ok szabadságharcról, avagy csőd közeli helyzetről beszélni?
A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.
Az IMF-nek is figyelnie kell a valóságra a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon − mondta Kósa Lajos szerdán egy televíziós műsorban.
A magyar kormány és az IMF/EU küldöttség között csaknem két hete folyó tárgyalások meghiúsulásáért valószínűleg mindkét fél hibáztatható. A kormány a 29 pontos programmal kész helyzet elé állította a hitelezőket, az IMF és az EU viszont nagyfokú intranzigenciáról tett tanúbizonyságot. Pedig a tét nagy: hivatalosan az októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret felülvizsgálatát végezték, valójában a hitel decemberig történő meghosszabbításáról, illetve - bár ezt az IMF cáfolja - egy 2011-től esedékes elővigyázatossági hitelről tárgyaltak.
A hétvégén 100 milliárd forintos kiadási megtakarítást próbál összehozni a kormány – miután az IMF/EU küldöttsége nem volt hajlandó elfogadni a kormány javaslatát, miszerint lazítsák az idei 3,8 százalékos hiánycélt, 4-4,5 százalékra, jelentette az Index. Az MTI-nek ezt cáfolták kormányzati források, viszont vannak nézeteltérések a kormány és az IMF között. A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon változatlanul meg kellene egyezni a jövő évi hitelcélról, a bankadó mértékéről, a bajbajutott jelzálog-hitelesek megmentését célzó programról, illetve Simor fizetéséről.
A Jobbik egyik politikusa, a Kossuth téren szónokolva kéttucatnyi hallgatósága előtt, pellengérre tűzte a magyar kormány illetve Orbán Viktor készségét, hogy leülnek tárgyalni a Nemzetközi Valutalap Közép-Európáért és a Baltikumért felelős regionális képviselet-vezetőjével, Christopher Rosenberggel. „Orbán Rosenberg” – ismételgette, saját humorától megittasulva, a szónok.
Keddtől egyeztet a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációjának vezetőivel a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetésével a kormány – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Válságmegelőző szerepet szánnak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), amely a jövőben nemcsak akkor segítene, ha egy állam bajba jut, hanem előzetesen is segélyeket nyújtana a piacok megnyugtatására és a komolyabb gondok megelőzésére - írta pénteki számában a The Washington Post.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román közalkalmazottak bérének 20 százalékos csökkentését és a két legfontosabb adónem megemelését javasolta - közölte pénteken Sebastian Vladescu pénzügyminiszter.
Megszületett szombat este a Görögország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hitelmegállapodás – erősítette meg a Reutersnak vasárnap egy név nélkül nyilatkozó görög kormányforrás.
A görög segélyprogramról szóló tárgyalások szombaton fejeződhetnek be − közölte pénteken kora délután az Európai Bizottság szóvivője.
Berlini − nem hivatalos − értesülések szerint három évre szóló terv születhet Görögország megsegítésére a Nemzetközi Valutalap és az euróövezeti uniós tagállamok közreműködésével.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának, valamint az Európai Központi Bank elnökének részvételével válságtanácskozások kezdődtek szerdán Berlinben Görögország tervezett nemzetközi megsegítéséről.
A görög adósságválság fejleményei miatt euróövezeti válságcsúcs összehívását jelentette be szerdán Herman van Rompuy, az EU soros elnöke. Eközben szerdán soha nem látott szintre emelkedett a görög CDS árazása Londonban.
Tízmilliárd euróval növelné részesedését a Görögországnak szánt nemzetközi pénzügyi csomagban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), attól tartva, hogy az EU-val együtt eddig megajánlott 45 milliárd eurós segélyprogram nem lesz elegendő a görög adósságválság elszabadulásának megakadályozására − írta athéni és washingtoni illetékesekre hivatkozva a Financial Times.
A görög pénzügyminiszter szerint május elejére kész lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőöve Görögország számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesznek, beleértve Németországot.
